2013. október 8., kedd

Inuyasha történet: ,,A szerelmes szellem"-3.fejezet

Suzume

Örülök hogy anyám emlékhelye egyben van.Azon kívül hogy néhány gyertya elaludt más nem történt vele, még az a festmény se sérült meg amit még tőle kaptam.Az gyönyörű Illatka festmény.
A barlang se sérült meg nagyon, csak hátul az a rész ahol én alszok.
*Suzume letérdel az emlékhely elé*
-Anyám kérlek hallgass meg, nagy szükségem van most rád.Beszélnem kell veled és az őseimmel!
-Lányom hunyd le a szemed...
-Anyám te vagy az?-Suzume lassan becsukja a szemét.
~
Mi történik?Várjunk csak hallok valamit...annyira ismerős...ez itt az otthonom?Mit keresek itt?
-Apa mikor jön Kouga?-kicsi Suzume
Az én lennék gyerekkoromban?
-Nemsokára itt lesz!
Apám!
-Szia Suzume! Kellemes reggelt! 
Ő pedig...Kouga?
*Kouga meghajol Suzume apja előtt*
-Jó reggelt! Elmehetek Suzumeval játszani?-kicsi Kouga
-Persze! De siessetek majd, Suzumenak kell majd gyakorolnia.
-Tudjuk Apa! Most már mehetünk?-Suzume
-Menjetek csak.
-Suzume majd megint mutasd meg az új trükköd!-mosolygott kicsi Kouga
-Gondoltam hogy ezt fogod kérni!-mosolygott Suzume -Megint csupa vizes leszel!-nevetett
-Héj! Ez nem ér! 
Az utolsó találkozásunk Kougaval, bárcsak később kezdtem volna el az igazi edzéseimet.

-Gyermekem nyisd ki a szemed!
*Suzume lassan kinyitja a szemét*
-Anyám!-Suzume szorosan átölelte az anyját, szeméből folytak a könnyek-Annyira hiányoztál!
-Nekem is hiányoztál kislányom!-szorította magához-Mond Suzume miért hívtad össze a tavi tündérek ősi családját? Ilyet még sohasem kértél tőlem.
Suzume felállt és körülnézett, csak most vette észre hogy egy hatalmas trónteremben van és ahol a többi tavi tündér egy óriási asztalnál ült.
-Azért hívtam össze a családot...mert kiszabadult az oroszlánszellem
Mindenki egyszerre szisszent fel.A tündérek sugdolózni kezdtek, rengeteg szem Suzumera szegeződött.
-Csöndet a trónteremben!
A teremben hirtelen néma csönd lett.Egy nagy hatalommal rendelkező tündér kelt fel a trónszékről. A tavi tündérek fejedelme.
-Mond gyermekem hogyan fordulhatott ez elő?! Ki a felelős ezért?-kérdezte felháborodva a fejedelem.
-Nagy hatalmú fejedelem.Fogalmam sincs arról hogy ki tehette ezt a szörnyű tettet, de biztosan meg fog fizetni ezért.Lehetséges hogy egy nagyobb hatalmú szellem törte fel a pecsétet.
-Suzume, gyermekem.Azt feladatot kapod tőlem hogy öld meg azt aki feltörte a pecsétet és zárd el újra az oroszlánszellemet a farkasszellem segítségével.-mondta a fejedelem
-Egy farkasszellem segítségével? Mármint akit az előbb láttam a látomásomban? Kougaval?-kérdezte Suzume
-Igen lányom.-bólintott a fejedelem-Egyesítsd a fegyvereid, találd meg Kougat és együtt győzzétek le az oroszlánszellemet.
-Nagy hatalmú fejedelem, hiszen már évek óta nem találkoztam Kougaval még hírt sem hallottam felőle.-mondta Suzume-Biztos vagyok benne hogy már régen elfelejtett.
És már jegyese is van, minek törjem magam?
-Akkor gyermekem az összes erődre szükséged lesz, hogy legyőzd az oroszlánszellemet.
-De akkor meg fog halni!-mondta Suzume anyja
-Csak ez lehet a másik esélye.-mondta a fejedelem
-Térj vissza Suzume a testedbe-ölelte át Suzumet-És tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy legyőzd az oroszlánszellemet.Mindenki számít rád, tudom hogy engem és apádat is büszkévé fogsz tenni.-mondta Suzume anyja
-Térjek vissza a testembe?Miért most hol vagyok?-kérdezte Suzume
-Ott ahol a tündérek haláluk után tovább élnek.-fejedelem

Kagome

Suzume végre felébredt.Hála az égnek!
-Látomásod volt?-kérdezte Mei
-Hát nem egészen látomás volt.-kelt fel a földről Suzume-Inkább sikerült bekerülnöm egy másik világba.Találkoztam az őseimmel.
-És elmondták hogy hogyan tudod legyőzni az oroszlánszellemet?-kérdezte Sue
-Igen elmondták.Viszont ezt holnap szeretném megvitatni. Kagome, szeretnék veled ma este találkozni, teliholdkor a vízesésemnél.
Miért pont velem?
-Suzume biztos vagy ebben?-kérdezte Mei
-Igen.
-Teljesen biztos?-kérdezte rögtön Sue
-Igen. Inuyasha!-fordult hozzá Suzume
-Hm?
-Te pedig ne mondj semmit, amíg távol vagyok mert megöllek...most pedig ha megbocsátotok, elmegyek sétálni egyet.
Suzume megfordult és besétált az erdőbe.Kis idő múlva megszólalt Kagome
-Inuyasha miért mondta ezt neked Suzume?
-Mert mondott nekem valamit, amit nem szabad elárulnom.-vonta meg vállát Inuyasha
-Miért nem?-kérdezte Kagome
-Mert ezt a dolgot ő akarja elmondani.-mondta Inuyasha
-Hát jó.
Mekkora titok lehet ha még Inuyasha sem mondhatja el?

-Pssszt!Kagome ébren vagy?-mondta Sue
-Héj Kagome, gyere mennünk kell!-noszogatta Mei
-Mi?-ásít-Hova kell mennünk?-Kagome
-Suzumehez! Már ott van a vízesésnél, siessünk mindjárt telihold!-Sue
-Induljunk Kagome. Hozd az íjad hát ha kelleni fog -Mei

Mei és Sue mentek elől, Kagome pedig követte őket. Minnél beljebb mentek az erdőbe annál sötétebb lett, szerencsére több szentjánosbogár is megvilágította az útjukat.
-Abba a barlangba kell bemennünk.-mutatott egy barlangra Sue
-Egy kicsit félelmetes, de egy idő után hozzá fogsz szokni.- mondta Mei
Mei és Sue könnyedén beléptek a barlangba, biztosan már többször jártak itt.Tényleg félelmetes ez a barlang.A barlang falából fényes,csillogó koponyák lógtak ki.Attól még hogy szépek, van bennünk valami amitől kiver a víz. Meivel és Sueval hirtelen a barlang végéhez értünk és kijutottunk egy másik helyre, ez inkább volt egy átjáró mintsem barlang.Ez a hely egyszerűen gyönyörű volt.Egy széles sziklaperemen haladtunk végig...előttünk egy csobogó vízesés volt.Lenéztem és látszott hogy egy sekély kis tó van a szikla végénél, korallok voltak benne és apró halak.Mintha egy gyönyörű tenger mellett haladnék el egy tanulmányi kiránduláson.Ez hogyan lehetséges?



-Suzume vízeséséhez nemsokára odaérünk.A vízesés kint van egy réten egy másik barlang vezet minket oda.-mondta Mei
Egy elágazó szakaszhoz értünk, ahol balra fordultunk és kiértünk egy erdőbe.Befelé haladtunk és egyre sötétebb volt.Szerencsére előttünk szentjánosbogarak egy kis fényt adtak hogy lássunk valamit.Nemsokára egy kisebb részhez értünk ahol nem voltak fák és úgy nézett ki mit egy kisebb bejáratú rét.
-Köszönöm lányok, most már elmehettek!
-Igenis!-Mei, Sue mondták aztán megfordultak és elmentek.
Kagome a hang irányába indult majd meglátott egy árnyat.
-S-Suzume?
Suzume megfordult és közelebb ment Kagomehez.A szeme ezüstösön csillogott, homlokán egy félhold volt, amiből vízililiom és csigavonal minták jöttek ki és fogták körül az arcát, nyakában egy nyaklánc lógott, derekáig érő hófehér haját a szél könnyedén lengette.Egyszerű fehér ruhában volt és a kezein valamint a lábain folytatódtak a tetoválások.
Suzume homlokán annyira ismerős nekem ez a jel.
-Annyira azért nem vagyok furcsa hogy így bámulj rám...-mondta Suzume
-Ne haragudj Suzume csak az a jel a homlokodon...tudod van egy szellem akinek pont ilyen jel van a homlokán, de tényleg színtisztán has...
 -Sesshoumarunak.-mondta halkan Suzume 
Suzume tud Sesshoumaruról? De hát honnan?
-Kagome...az egész egy teliholdas éjszakán történt.Egyedül vándoroltam az erdőben.Az ősök megmondták hogy azon az éjjelen végre átváltozok tavi tündérré de viszont semmivel nem léphetek kapcsolatba, mert az veszélyt jelenthet rám nézve.Viszont azon a napon volt egy látomásom Sesshoumaruról hogy mi fog történni ha találkozok vele próbáltam őt elkerülni, de az útjaink keresztezték egymást...
~
Az erdőben sétáltam és megláttam egy árnyat.Félelmetes volt, sugárzott belőle hogy nagy tekintélyű tiszta vérű szellem.
 -Ki az?
Akkor kilépett Sesshoumaru a sötétségből és felismertem az arcát.
-Sesshoumaru...
-Ki vagy te? Talán ismerlek hogy a nevemen szólítasz?

Áradt a hidegség a hangjából.De nem akartam hogy meg tudja ki vagyok, tudtam hogy fél szellem lévén bármikor megölhet egy tiszta vérű szellem.Futni kezdtem...
Be futottam egy erdőbe és fel másztam egy magas fára,megpróbáltam a szagomat elrejteni a fa gyümölcsének illatával és amint tudtam mozdulatlan maradtam.
-A csel nálam mit sem ér...-mondta Sesshoumaru
Sesshoumaru ekkor a mérgező ostorával félbe hasította a fát amin rajta voltam, de éreztem hogy nem csak a fát de engem is el talált az ostor.Leestem és nem csak az ütés fájdalma de még az ostortól kapott seb is szenvedést okozott.-Válaszolj. Ki vagy mielőtt még megöllek.
-A nevem Suzume...félszellem vagyok.Félig farkasszellem és félig tavi tündér vagyok.
Abban a pillanatban remegés járta át az egész testemet.Éreztem ahogy a változás végig járja a lényemet, iszonyatosan fájdalmas volt és mind ezt Sesshoumaru előtt történt.

Utána felálltam és szembe néztem Sesshoumaruval.Egy ideig álltam a pillanatát de aztán egy kis időre mintha elkerekedett volna a szeme.Rá mutatott a homlokomra.
-Mit keres a homlokodon a jelem?-villant meg a szeme

-Mikor megvágtál kapcsolatba léptem veled és a fegyvereddel.Egy részben át vettem a tulajdonságodat, ezért nézek most így ki.
Azért hogy ne haljak meg,cserébe mindent el kellett neki mondanom a származásomról, hogy honnan tudtam a nevét és minden olyan dolgot amire kíváncsi volt, mind eközben fenyegetően nézett...

 ~-Szóval már elég régóta ismered Sesshoumarut.-mondta Kagome
-Igen elég régóta.-mondta Suzume
-Suzume említetted hogy le kell győznöd az oroszlánszellemet, mikor találkoztál az őseiddel.És azt szeretném megkérdezni hogy tudunk-e valahogyan is segíteni a legyőzésében?-kérdezte Kagome
-Nem Kagome, sajnos nem tudtok.Ezt a harcot nem nyerhetitek meg, ezt nekem kell megoldanom.Az őseim azt mondták hogy csak egy farkasszelem szellem és a fegyvereim egyesítésének a segítségével tudom legyőzni az oroszlánszellemet.-sóhajtott
-Kivel Suzume?
-...a jegyeseddel...-mondta alig halhatóan
A jegyesemmel? De hiszen nekem nincs is jegyesem!

-Suzume, nekem nincsen jegyesem, nem tudom kire gondolsz.-mondta Kagome
-Megmutatom
.

Suzume megfogta Kagome kezét azzal egy villanással el tűntek.

Suzume

Suzume és Kagome egy rétre érkeztek meg.A rét mögött pedig kunyhók és fák álltak.
(-Ez lenne itt szülőfalum.-mondta Suzume)
(-Gyönyörű ez a táj! Várj csak...miért ilyen a hangom?-kérdezte)
(-Mert pillanatnyilag a múltban vagyunk. Itt ilyenkor a hang teljesen megváltozik és nem hallható más kívülállók számára.-magyarázta Suzume.)
Suzume és Kagome lassan haladtak lefelé a dombon, majd Suzume el vezette Kagomet régi otthonába.
Mikor beléptek hangokat hallottak.
-Jó reggelt kicsim!
(-Ő itt az édesapám.-mondta Suzume) 

Ekkor egy szobából előlépett egy kis farkasszellem. Suzume volt az kiskorában.
-Jó reggelt papa!
-Édesem, rengetegszer mondtam már hogy mielőtt eszel menny el mosakodni.
-Máris papa!-mondta Suzume
(-Nagyon édes voltál Suzume kiskorodban!-mosolygott Kagome)

(-Meglehet.-pirult el Suzume)
-Kész vagyok papa! Mi a reggeli?
-Sült vadkan.
 

-Az a kedvencem! Neki is látok...nyamm.
-Jó is lesz, úgy érzem Kouga nemsokára ideér.
-Rendben.-mosolygott Suzume
Pár perccel később a kis Kouga belépett az előtérbe Suzume apja pedig kiment hozzá.
-Szép jó reggelt Atmosz bácsi!-mosolygott Kouga
-Neked is jó reggelt Kouga!-mosolygott Atmosz.-Nézzenek oda csupa kosz vagy.Talán vakondot kerestél vagy csak nagyon sáros kint az idő?
-Nem Atmosz bácsi! Ide felé jövet találtam a porban egy kristályt, kiástam és nézze csak Atmosz bácsi! Ugye milyen szép?-mondta Kouga nevetve

-Nagyon szép Kouga. Azért jöttél hogy el vidd megint játszani Suzumet?
-Igen Atmosz bácsi! Apukám megengedte hogy el mennyek vele játszani reggel.
-Biztos hogy egy kis idő múlva végez  a reggeliével.

Abban a pillanatban Suzume ki jött a szobából és az előtérbe lépett.
-Befejeztem papa!...Kouga!-kiáltott Suzume örömtelien
-J-jó reggelt Suzume.-mondta Kouga
-Neked is jó reggelt! Ma is elmegyünk játszani?-odafordult Atmoszhoz -Papa, ugye elmehetek Kougaval játszani? Légysziii!-kérlelte Suzume
-Persze kicsim, de tudod mikor kell hazajönnöd amikor...
-...amikor a nap magasan jár és akkor elkezdjük az edzésem...Tudom papa már vagy ezredszerre mondod...
-Ne aggódjon Atmosz bácsi!Megvédem Suzumet!-mondta Kouga
Atmosz mosolyogva összeborzolta Kouga haját.
-Meghiszem azt! Na menjetek!
Suzume és Kouga ki futottak a házból majd az erdő felé futottak ami egy kisebb dombon helyezkedett el.
(-És most? Utánunk?-kérdezte Kagome)
(-Igen.-bólintott Suzume)
Kagome és Suzume követték a múltbeli Kougat és Suzumet addig amíg ők meg nem álltak egy kis tó szélén.
-Képzeld Kouga, tanultam egy trükköt.Megnézed? Még a papámnak sem mutattam meg!-mosolygott Suzume rálépett a tó vizére és lassan de biztosan úgy lépegetett előre rajta mintha csak egy átlátszó,szilárd talaj lenne a lába alatt.  
-Suzume! Ez ÓRIÁSI!!!-ámult Kouga
 Suzume utána büszkén ment vissza Kougahoz.
-Szerintem is! És van még valami!
Suzume a két kezébe vett egy kis vizet, gömböt formált belőle, majd rádobta Kougara aki csurom vizes lett tőle.
-HÉÉÉ!!!Ezt most nagyon meg fogod bánni!-mosolygott Kouga

Kouga elkezdte kergetni Suzumet, aki nevetve futott előtte.
-Nem kapsz el! Nem kapsz el! Lassú csiga vagy!-nyújtotta ki a nyelvét Suzume
-RAAAARGH!-ugrott Kouga Suzumera- Megvagy!
-Kouga, szállj le rólam, nehéz vagy!-pufogott mosolyogva Suzume
-Bocsi, ne haragudj!-segítette fel Suzumet- Lassan indulnunk kellene visszafele.
-Kouga, kérdeznék valamit-szorította meg a fiú kezét
-Hm?-nézett vissza  
-Mond...jó velem játszani, mert ugye lány vagyok...és nem fiú...szóval...jobban szeretsz velem játszani mint a többiekkel? Meg hát nem is vagyok teljesen tiszta vérű sem és hát...-kérdezte zavartan
-Suzume, ne aggódj hogy nem vagy tiszta vérű szellem, ez engem soha nem zavart és az sem zavar hogy lány vagy. Veled sokkal jobban szeretek játszani, veled...hogy is szokták mondani...nem kell megjátszanom magam.
Suzume átöleli Kougat, mire a fiú elvörösödik

-Köszönöm Kouga.-mosolygott Suzume 
-Sz-szívesen Suzume. Ideje lenne vissza indulnunk, apukád már biztos aggódik.
-Rendben, menjünk.
A két kölyök Suzume és Kouga visszaindultak a faluba, míg Kagome és Suzume ott maradtak.
Suzume nem tudta már megőrizni a nyugalmát, eleredtek a könnyei.

(-Suzume? Miért sírsz? Minden rendben?)
(-Igen, persze. Csak kicsit furcsa belegondolni, hogy az egyik legfontosabb személy számomra, a te jegyesed.)
(Ezt nem értem Suzume. Nekem nincs jegyesem...ha Kougara gondoltál akkor valamiben tévedtél.)
(-De hiszen...láttam az egyik látomásodban hogy megkérte a kezed...)
(-Az tényleg megtörtént, és már elég régen. De elutasítottam és megmondtam neki hogy mást szeretek.)
(-É-értem...csak tudod azt hittem, jobb ha megmutatom neked ezt, hiszen engedélyt kell tőled kérnem mert...)

(-Semmiért sem kell engedélyt kérned Suzume. Szereted őt nem? Hát mond meg neki!)
(-Köszönöm Suzume.De nem tudom hogyan fogom megtalálni Kougat. Kisgyerek korom óta nem láttam.És ő vele tudnám legyőzni a szellemet.)
Suzume megfogta Kagome kezét is eltűntek.
Suzume


-Szóval ezek csak puszta képek a látomásaidból? Ez fantasztikus! Hogyan csináltad?-kérdezte Kagome
-Már nem is emlékszem, ezeket a halakat és teknős illúziókat akkor készítettem mikor ide kerültem és az már elég rég volt.
-És mond Suzume, van más mód esetleg ha nem találjuk meg Kougat?
-Igen van. De az az egyik legveszélyesebb opció.Ha le akarom győzni az oroszlánszellemet akkor az összes erőmet fel kell használnom ami bennem van.
-Az összeset? De hát akkor...
-Akkor meg fogok halni.Ezért vagyok azon hogy minél előbb megtaláljam Kougat, nem akarom itt hagyni egyedül Meit és Suet.Elég nagy sokk volt nekik az is hogy lemészárolták a mieinket.
-Ne aggódj Suzume meg fogjuk találni.-nyugtatta Kagome
-Én is remélem.-Suzume fel kelt a szikláról.-Ideje lassan menned Kagome, de mielőtt elmész szeretnék neked adni valamit.
Suzume levette a nyakláncát.
-Ebben a kis üvegcsében illatka kivonat van. Nagyon erős gyógyító hatása van, akár egy cseppje is be tudja gyógyítani egy röpke pillanat alatt valakinek a sérüléseit.Kérlek vedd el és használd.
-Köszönöm Suzume. Örömmel.

Inuyasha

Hol van már Kagome? Már elég régóta elmentek. Remélem nem keveredett semmibe és nem esett baja. Lehet el kellene mennem érte.

2013. szeptember 7., szombat

Inuyasha történet: ,,A szerelmes szellem"-2.fejezet


Kagome

-Mit akart tőled az a szellem?Valami oka csak lehetett hogy megsebzett...-kérdezte Inuyasha
-A kardomra fájt a foga.-mondta halkan Suzume
Suzume lassan felült az ágyról.De a karja nem volt olyan állapotban, hogy bármit is tudjon velük csinálni legfeljebb csak mozgatni tudta.
-Mindent nagyon köszönök, de most vissza kell térnem a falkámhoz.Hálám jeléül meghívlak titeket a mostani lakhelyemre, felajánlom nektek a vendég szeretetünket és az otthon melegét egy-két éjszakára.Otthon a lányok biztosan készítenek nektek valamit.-mondta Suzume
-Nagyon szépen köszönjük elfogadjuk a meghívást, mostanság úgy sem voltunk gondoskodó kezek között mindenesetre...-mondta nyájasan Miroku
*Sango fejbe vágja Mirokut a Csonttörővel*
-Szerzetes...Mi csak aludni megyünk oda!-mondta Sango dühösen
-Oh!Hát persze-persze...-mondta elvörösödve
-Nekem nincs sok időm szóval jobb lenne ha már most indulnánk!Kagome oda rakta a falhoz a kardod.Mindjárt oda...-fogta meg Inuyasha a kardot és annak tartóját.
Abban a pillanatban a kard és az íj kiemelkedett a tartójából majd felemelkedett és fényleni kezdett, aztán Inuyashat a kunyhó falához szögezte.
-ÁÁÁ!!!-üvöltött Inuyasha-Mi történik?!
*Suzume odafut a fegyveréhez*
-Aurora!Ribbon!Nyugalom, nincs semmi baj!-mondta Suzume
*Suzume hangjára, hirtelen a kard nem fénylett tovább majd visszaesett a padlóra.*
-Ez meg mi volt?-kérdezte Shippo miközben előbujt Sango háta mögül
-Mi volt ez?-kérdezte Sango és Miroku egyszerre
-Arra én is kíváncsi lennék!-mondta bosszúsan Inuyasha-Ugyanis eléggé megsebzett!!!
 -Ez a fegyverem támadó és egyben védekező ereje, embereken nem működik,félszellemeken kisebb sebeket ejt és a gyenge szellemeket pedig elporlasztja.Mivel te félszellem vagy csak kissebb nagyobb sebeket kaptál.-mondta Suzume

Inuyasha 

*Inuyasha ökölbe szorítja a kezét*
-Ha mégegyszer...kimered...mondani...azt hogy...félszellem...én...-Inuyasha ránéz Suzumere-Azt az életet nem ismered amit én élek!!!Képzeld el milyen lehet szülők nélkül vagy barátok nélkül leélni a gyerekkorod esetleg...-mondta dühösen Inuyasha
-Pontosan tudom hogy milyen így élni!!!-kiabált Suzume
*Suzume megragadja a fegyvereit majd kiviharzik Kaeda házából*
-Gratulálok Inuyasha!-mondta Kagome-Menj utána ilyen sérülten nem mászkálhat és kérj tőle bocsánatot!Nemsokára mi is indulunk.-mondta dühösen Kagome
-Miért is nekem kéne bocsánatot kérnem?Csak azt mondtam...-mondta vállat vona Inuyasha
-Inuyasha azt mondtam menj!Különben ez lessz FEKSZ...-mondta fenyegetően Kagome
-Rendben megyek!De siessetek...-mondta Inuyasha nyugtatva
*Inuyasha kiviharzik a kunyhóból*

Inuyasha nemsokára megtalálta Suzumet az erdőben amint egy kissebb forrásnál ült.
-Hát itt vagy...mielőtt bocsánatot kérnék, lenne egy kérdésem.-mondta Inuyasha
-Mi lenne az?-kérdezte Suzume közömbösen
-Te is félszellem vagy?
Suzume pár percig szótlanul meredt maga elé, majd odafordult Inuyashahoz és belenézett a szemébe.
-Miután megsértettelek és mivel nagyon hasonlítunk,ezért elmondhatom neked.Én is félszellem vagyok mint te.
-Gondoltam rá mert végül is nem olyan szagod volt mint egy átlagos farkasszellemnek.Ha az egyik feled farkasszellem akkor a másik mi?
-Tényleg az egyik felem farkasszellem.A másik felem pedig...tavi tündér
-Te vagy akkor azoknak a tündéreknek a leszármazottja, akik megölték az oroszlánszellemet?
-Igen.Nemsokára az én feladatom lesz legyőzni az oroszlánszellemet, bár nem tudom hogy hogyan.Tudod Inuyasha attól még hogy mások vagyunk mint félszellemek, ne gondold azt hogy csak téged üldöztek és vetettek meg.Velem is ugyanúgy bántak mások mint veled.
-Megértettem.Ha jól tudom ti tündérek egy időre átváltoztok emberré, nem igaz?Azért hogy pihentessétek az erőtöket, hm?
-Igen, de ezt honnan tudod?
-Chhh...-mosolygott Inuyasha-Azért nem kell hülyének nézni.
-Rendben.
-Visszatérve...te honnan tudsz ennyi mindent rólunk?
-Mint félig tavi tündér olyan képességeim vannak mint például a jövőbe látás és az hogy megtudom mondani hogy ki hazudik.
-Akkor gondolom felesleges hazudoznom.
-Akárhogy is nézzük, tényleg nincs.
-Szóval azt mondtad nem tudod majd hogy hogyan győzd le az oroszlánszellemet igaz?Miért nem egyesíted a fegyvereidet?
-Ha az olyan egyszerű lenne...csak akkor fog egyesülni ha úgy akarja-sóhajtott Suzume-Csak akkor ha nagy szükség van rá.
-Azt mondtad ,,ha úgy akarja"?
-Pontosan, ha úgy akarja.A kardomban valamilyen olyan lélek van ami érez, mint a te Tessaigadban.Csak akkor fog egyesülni, ha át vagyok változva tündérré és tényleg nagy szükségem van rá.Ha a kard is úgy érzi.
-Mi lesz a tündér mivoltoddal?A többiek...
-A többiek ne tudjanak erről egy ideig.Megígérem hogy majd elmondom nekik.De csak szépen lassan, hiszen alig ismertek...
-Legyen.-mondta vállat vonva Inuyasha-De akkor te meg nem mondod el hogy nem kértem bocsánatot...
-Cserébe ennyit én is megtehetek.Szerintem keressük meg a több...
-Suzume!Inuyasha-kiáltotta Kagome
-Visszavonom.-mondta
-Kagome mi tartott ennyi ideig?!
-Kaedanak segítettünk, adott nekünk egy üveg gyógyfű főzetet.-mondta Kagome-Ma még felszálltok?
-Én lent maradnék, jobban érzem magam a talajon.-mondta Suzume
-Én lent maradok hátha történik valami, vagy valami mást megérzek.-Inuyasha
-Akkor indulhatunk-mondta Suzume

Suzumet követve a többiek egyre közelebb értek ahhoz a helyhez ahol Suzume lakott.
-Mi ez...-szagolt a levegőbe Inuyasha-Ez nem más mint...
-Vérszag!-kiáltotta Suzume

Suzume
Suzumet követve mindenki elindul a vérszag irányába.
Csak ne az legyen amire gondolok!Kérlek csak ne az!!!

Suzumet követve nemsokára egy olyan ösvényre tértek ami egy barlanghoz vezetett.
Kagome, Sango, Miroku, és Shippo leszállnak Kirara hátáról.
Lassan haladnak mire megérkeznek a barlanghoz.A barlangnál halott farkasszellemeket találnak...
-Jóságos nagy szellemek, ezt nem hiszem el!!!-Suzume sírásban tör ki majd a testét megrázó remegések miatt térdre esik-Ha megöltem volna azt a szörnyet akkor...
*Kagome átöleli Suzumet.*
-Nem a te hibád volt Suzume.-nyugtatta Kagome-Részvétünk a társaid miatt.
*Miroku megfogja Suzume vállát*
-Suzume, szeretnéd hogy segítsünk neked eltemetni a társaidat?-kérdezte Miroku
-Az nagy segítség lenne szerzetes.
Hirtelen az egyik bokor begrezdül, majd két ismeretlen női hang hallatszik.
-Suzume...te vagy az?
Suzume hitelen felkapja a fejét, majd örömkönnyeket hullatva odarohant a két farkasszellemhez akik kilépnek a bokor mögül.
-Mei!Sue!Ti éltek-ölelte át őket Suzume
-Suzume azt hittük meghaltál!Azt hittük nem térsz vissza.-mondta a két lány sírva
-Szerencsére élek.Mondjátok mi történt?
-Az oroszlánszellem tette ezt.Mikor elcsaltad a kígyószörnyet, a semmiből előbukkant és azt követelte hogy adjunk át neki különben elpusztítja az emlék helyet és valamennyi farkasszellemet.Néhányan, köztük mi is támadást indítottunk, hogy megvédjünk téged és az emlék helyet.Sikerült is, az emlékhely épségben megmaradt viszont mi hatalmas ütést kaptunk Sueval a fejünknél így nem láttunk mindent.Mire felébredtünk mindenki halott volt.

-Nektek még nem mutattam be a társaimat.Ő itt Sue.-rámutat a fekete hajúra-Őneki a szél van a segítségére.Ő pedig a másik társam, Mei-rámutat a szőke hajúra-Őneki a természet van a segítségére.
-Mond Suzume, akkor ők...tudnak varázsolni?-kérdezi Shippo félénken
-Nem Shippo.Úgy értettem hogy értenek ahhoz az elemhez.-mondta mosolyogva-Mei nagyon jó a gyógyfüvek terén és megtudja mondani egy étel illatáról hogy miből készült és persze tudni szokta, hogy milyen étel mérgező.Sue pedig nagyszerűen meghallja merre járnak az állatok és tudja hogy merről jön a veszély.Nagyon sokat segítenek nekem ezzel.
-Ohhh...így már értem!-mondta Shippo
Kagome előre lépett és bemutatta a csapatot.
-Lányok én meg had mutassam be a csapatunkat.Ő itt Shippo, Miroku, Sango, Inuyasha.Az én nevem pedig Kagome
-Mei, Sue ők voltak azok akiket láttam a látomásomban.Megmentették az életem.
Mei és Sue meghajoltak Kagome és a többiek irányába.
-Köszönjük hogy megmentettétek Suzumet, szívesen látunk olyanokat az otthonunkban, akik megmentették az egyik társunk életét de legfőképpen azokat akik a vezérünket mentették meg.-mondta Mei
Suzume halkan megszólalt
-Temessük el társainkat, utána én elmegyek eleségért.Mei Sue légyszíves ti menjetek és tisztítsatok meg a vízesés felöli oldalt, Sango és Kirara, valamint Shippo és Miroku kérlek ti tisztítsátok meg az ösvényt,
Kagome és Inuyasha ti pedig kérlek a tó felőli oldalt.Én a barlangot vizsgálom meg és azután megpróbálok kapcsolatba lépni az őseimmel.Ha mindenki végzett gyertek a barlangba.

Inuyasha

Talán jobban tenném, ha Kagomet egy időre visszaküldeném a saját világába.Naraku egyre erősebb lesz, ha Kagomenek valami bántódása esik...
-Sajnálom Suzumet.-mondta halkan Kagome
-He?
-Sajnálom őt, ilyen hirtelen elveszítette majdnem az összes barátját.-mondta Kagome-Meg hasonlítotok is, ő is félszellem.
*Inuyasha elcsodálkozott (ami nem mindig történik meg.)*
-Honnan tudod hogy félszellem?-kérdezte csodálkozva
-Csak sejtem hogy az.
-Értem...mond Kagome...szeretsz...ebben a világban lenni?
-Igen hiszen itt is vannak olyanok akiket szeretek.-hajtotta Kagome a fejét Inuyasha vállára
Akiket szeretsz...Kagome...annyira jó melletted lenni...

2013. június 2., vasárnap

Inuyasha történet: ,,A szerelmes szellem"-1.fejezet

(Ebben a történetben Ayame, Kouga kedvese nem létezik.A történet Kikyo halála után kezdődik, pár nappalsőbb )
Kagome

*Kagome épp pakolta össze a táskáját*
-Anya! Nem láttad hova tettem az egészségügyi dobozt?-Kérdezte Kagome
-Szerintem kicsim, valahova letetted az asztalra.
-Megvan! Most már sietek! Sziasztok!-köszönt el Kagome
-Ki kell megint találnom egy betegséget...-mormogott Kagome nagyapja
-Siess haza Kagome!-Sota
-Sietek öcsi!
*Kagome beugrik a kútba és átlép a középkori japánba*

Sziasztok a nevem Higurashi Kagome.Én és a családom a közelben lévő szentély őrzői vagyunk.A 15.-dik születésnapomon beleestem a csontok kútjába, ami a szentélyben van, ami átjáró a középkori Japánba.Kiderült hogy egy Kikyo nevű papnő reinkarnációja vagyok és ugyanolyan képességekkel megáldva mint ő.A szent ékkőt ami bennem született újjá, sajnos eltörtem.Az ékkő darabokra tört és szétszóródott a középkori Japán különböző pontjain.Inuyashaval(Félig kutyaszellem, félig ember akinek egy hatalmas Tessaiga nevezetű kardja van ami az apja szemfogából-agyarából készült), akiből én húztam ki azt a nyilat,amivel 50 évvel ezelőtt Kikyo a fához szögezte Inuyashat, Mirokuval(a szoknyapecér szerzetessel akinek egy lyuk van a tenyerén ami Naraku átka és családról családra száll,meg egy szerzetes pálcája),Sangoval(a szellemirtóval akinek egy hatalmas bumerángja van amit Csönttörőnek hí),Kiraraval(Sango szellemmacskájával, aki mellesleg át tud változni veszedelmes, hatalmas karfogú vadmacskává) és Shippoval(a kis rókaszellemkölyökkel) keressük a szent ékkő szilánkjait és próbáljuk legyőzni Narakut (aki régebben egy Onigumo nevezetű, velejéig gonosz bandita volt, de lepaktált a szellemekkel így átváltozott félszellemmé) aki úgy szint megakarja magának szerezni a szilánkokat és átváltozni teljes szellemmé.
-Mi tartott ennyi ideig?
-Sokáig pakoltam Inuyasha.-nézett föl rá
-Chhh...legközelebb nélküled indulunk el...-mormogta Inuyasha
-Kagome!!!-kiáltott Shippo
-Szia Kagome!-mondta Miroku és Sango egyszerre
-Sziasztok!-integetett Kagome
*Shippo odafut Kagomehoz*
-Képzeld Kagome, Inuyasha majdnem utánad ment annyira aggódott érted!-kuncogott Shippo
-Hazugság...induljunk el, minél előbb végzünk a dolgunkkal annál jobb.-mondta Inuyasha
*Kagome és a többiek hosszú séta után elértek egy  falut, ahol sok összetört házat és sérülteket találtak.*
-Mi történhetett itt?-Sango
-Szerintem kérdezzünk meg valakit.-mondta válaszul Miroku
-Ott van valamilyen szentély, nézzünk be oda.-Inuyasha
*Inuyasha benyit a szentélybe*
-Elnézést van itt va...-Inuyasha
-TÁVOZZATOK GONOSZ SZELLEMEK!!!-pap
-Várjon!!!-tüsszög Inuyasha-Milyen gonosz szellemekről beszél?
-Kérem várjon ők velünk vannak!
*Miroku megállítja a pap szellem űzését*
-Rendes gyereknek tűnsz.A nevem Kodama Jinsei,jöjjenek beljebb.

*Inuyasha és a többiek már régóta beszélgettek a pappal*
-Szóval maga egy papnő?-kérdezte Jinsei
-Mondhatni...-mondta halkan Kagome
-Hmmm...elég érdekes, hogy egy papnő szellemekkel jár-kél.-hümmögött a pap
-Uram, mi azért jöttünk hogy megtudjuk, hogy milyen szörnyűség történt itt.Eltudná nekünk mondani, hogy miért történt ez?-kérdezte Sango
-A történet elején kezdem, ami nagyon régen kezdődött.-kezdte a mesét Jinsei
-----------------------------------------------------------
Réges régen élt egy nagy erejű tavi tündér akinek volt egy kardíjja aminek a neve Auron volt.Ennek a fegyvernek az volt a sajátossága, hogy csak akkor egyesül a kard és az íj akkor lesz Auron ha a tündérnek nagy szüksége van rá.Egyszer ez a tündér találkozott egy veszedelmes oroszlánszellemmel akinek ugyanolyan ereje volt mint a tündérnek.A harc során hosszasan küzdöttek és a tündér majdnem felhasználta az összes erejét.Megmaradt erejét arra használta, hogy egy pecsét segítségével egy kis szentélybe elzárja a veszedelmes oroszlánszellemet.Habár a tündérek nagyon sokáig élnek, mégis a tündér pár hét után az elvesztett ereje és a sérülései miatt meghalt.Azt mondják hogy a tündér, a fegyverét az utódjára hagyta ami később tündérről tündérre szállt.
-----------------------------------------------------------
-Úgy néz ki valami vagy valaki megszüntette a pecsétet és a szellem kiszabadult.Azóta a szellem csak zúz és tör ameddig nem írtja ki az összes tündért.-mondta
-Hmmm...-hümmögött Inuyasha
-Nem tudja véletlenül hogy hogyan ölhetjük meg?-kérdezte Kagome
-Sajnos nem.-rázta a fejét Jinsei
-Azért köszönünk mindent, megtesszük amit tudunk.-Kagome
*Kagome és a többiek elköszönnek majd lassanként távoznak a faluból.*
-Keressünk egy helyet ahol lepihenhetünk.-Sango
-Jó ötlet Sango.-mondta Kagome
-Mi lenne ha meglátogatnánk Kaedet?-Shippo
-Majd holnap meglátogatjuk.Most viszont telepedjünk le annál a fanál.-mondta közömbösen Inuyasha

Késő este, valahol az erdőben közel Inuyashaékhoz.Egy alak futott, nyomában egy kígyó szörnnyel.
-Add ide azokat a fegyvereket és ígérem hogy nem esik bántódásod!!!
-SOHA!!!Aurora fénye!-kiáltja
*A kígyószörny kitér a támadás elől.*
-Ezt elhibáztad!Most elkaplak kölyök!
*A kígyószörny végighasítja az alak bal karját*
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

A nagy ordítástól felébrednek Inuyashaék.
-Hallottátok ezt?-kérdezte Kagome
-Igen!Gyere Kagome nézzük meg.-mondja Inuyasha
*Kagome felugrik Inuyaha hátára*
-Mi is megyünk!Gyerünk Kirara!
*Kirara átváltozik és Sangoék felszállnak rá.*
Inuyashaék elindultak a hang irányába.

Az alak karjából folyt a vér.
-Akkor sem fogom odaadni a fegyvereimet egy bűzlő hullának.
-Most  meghalsz te korcs!!!-üvöltött a kígyószörny
-SZÉLBORDA!!!-Inuyasha
*A kígyószörny darabokra hullott, Kagome odarohant az ismeretlen alakhoz.*
-Vérzik a karod!Várj segítek neked.-nyújtotta a kezét Kagome
*Az alak elrántja a karját.*
-Nem kell segíteni jól vagyok!-mondta
*Az alak feláll, de abban a pillanatban el is ájul.*
-Gyorsan el kell vinnünk a fiút Kaedehoz,mert még több vért fog veszíteni, ha nem sietünk.Inuyasha légy szíves vedd fel.Én majd megyek Kirara hátán.
*Felveszi az ismeretlen alakot.*
-Rendben...de ez egy lány.
-Öhhh...akkor ezt a lányt!-mondta elvörösödve
(Még egy lányt sem ismerek meg?-Kagome gondolja)
-Mi addig Shippoval és Kiraraval elmegyünk gyógynövényekért, majd Kaeda házánál találkozunk!-mondta Sango
-És velem mi lesz?Én nem mehetek veletek?-incselkedett Miroku
-Eltaláltad!-vágott vissza Sango
-Ajjj...-mondta le horgasztott fejjel Miroku
-Akkor majd ott találkozunk!-Kagome

Inuyasha

(Ezt a nehéz lányt!Legalább kétszer súlyosabb mint Kagome.Annyira furcsa szaga van, olyan mint annak a hülye Kouga farkaszellemnek szaga,de nem teljesen, mert keveredik vele valamilyen más is...majd kiderítem.-Inuyasha gondolja)
*Inuyasha beleszagol a levegőbe*
-Érzitek ezt?-kérdezte
-Nem.-mondta Miroku
-Miroku, Kagome!Be az erdőbe!-kiáltja Inuyasha
*Bemennek a mellettük lévő erdőbe.*
-Miroku gyorsan védőpajzsot!-utasítja Inuyasha Mirokut
-Miért?
- Csak csináld!
*Miroku védőpajzsot von maguk köré.*
-Most maradjatok csöndben.-mondta halkan Inuyasha
Nemsokára egy hatalmas árnyék jelent meg.
-Ahogy sejtettem...-mondta halkan Inuyasha
-E-e-ez az o-oroszlánszellem?!-dadogott
-Inuyasha te tudtad ezt?!-kérdezte magából kikelve Kagome-És nem szóltál?
Nemsokára eltűnt a hatalmas oroszlánszellem.
-Honnan tudtad hogy itt van?-kérdezte Miroku
-Mioga mesélt róla.Azt mondta, hogy olyan a szaga mint a rothadó mocsári szörnyek tetemének.Mostmár tudom hogy értette.Most viszont igyekezzünk Kaeda házához, minél előbb leakarom tenni a potyautast.
-Inuyasha te tudtad!!!Én meg azt hittem hogy valaki ránk fog támadni!!!-mondta dühösen Kagome-TE...
-V-várj Kagome én sem tudtam biztosan csak annyit hogy...-mondta hadoválva Inuyasha
-FEKSZIK!!!-kiabált Kagome

Kagome

A lány már régóta feküdt a tűz mellett Kaeda házában.
-Kagome...még mindig fáj a fejem...-mondta Inuyasha
*Valami hirtelen ráugrik Inuyasha nyakára.
-Üdvözlet Inuyasha úrfi!...mmm a véred még mindig ugyanolyan finom...
*Inuyasha leüti Miogat a nyakáról*
-Mit akarsz Mioga?
-Csak gondoltam benézek mielőtt elmegyek a hegyekbe...
*Kagome elszörnyülködik.*
-Mioga nem tudsz valamit erről a lányról?-mutatta Inuyasha-Az erdőben elájult és idehoztuk.
-Hmmm...-ráugrik a lány orrára-Igen, ismerem a kislányt.Ő itt az északi erdő farkasfalkájának, volt vezetőének a lánya.-szuszogott Mioga
*Sango, Kirara és Shippo betoppannak a kunyhóba*
-Megjöttünk!Hoztunk pár gyógynövényt.-mondta Sango
-Dobd bele a fazékba Sango.-mutatta Kaeda
-És ez mi itt a homlokán?-mutatott rá a hold alakú jelre Inuyasha
-Fogalmam sincs.Biztosan valamilyen jellegzetes jel...most viszont mennem kell.Viszlát!-köszönt el Mioga
-Szia Mioga!-mondták a többiek kivéve Inuyasha

A lány nemsokára felébredt, kinyitotta zöld sznű szemét, de annak szivárványhártyája rögtön átváltozott tengerkékké.
-Minden rendben?Jobban vagy?-kérdezte Kagome
-Igen.-mondta halkan
-Farkasszellem vagy?
-Igen...-mondta habozva a lány
-Hogy hívnak?
-Suzumenek.
-Én pedig Kagome vagyok.Ők pedig a barátaim Inu....
-Tudom kik vagytok.
-Honnan...?-kérdezte meglepetten Kagome
-Akkor végre nem kell feleslegesen fecsegned Kagome...-jegyezte meg Inuyasha
-INUYASHA!!!!-kiabált rá Kagome
-Ha?
-FEKSZIK!!!
*Inuyasha arccal a földre zuhant (-Aúúúú...Kagome...-nyöszörgött Inuyasha)*
-Mond Suzume mi történt veled?-kérdezte Kagome
-----------------------------------------------------------
Éppen vadászatra készültem, amikor a barlangunkat megtámadta három kígyószörny.Kettőt sikerült megölnöm, de harmadik túlságosan is erős volt.Megpróbáltam elcsalni a barlangtól, hogy a többiek biztonságban legyenek és sikerült is.Viszont a folyamatos támadásai miatt alig tudtam megtámadni, vagy egyszerűen kitért előle.Akkor jöttetek ti és öltétek meg.
-----------------------------------------------------------

2013. május 2., csütörtök

Inuyasha történet: ,,A szerelmes szellem"-Kiejtések és zenék

Zenék


*1
Inuyasha-Kagome theme(00:00-01:16)

*2

BoA-Every Heart(00:00-01:16)


*3

Toshiro Masuda-Naruto main theme(02:58-3:13)

*4
Inuyasha sad(00:21-00:38)
Leona Lewis-I see you(01:16-02:18)



Kiejtések

Kagome-Kágome
Sota-Szotá
Suzume-Szuzume
Inuyasha-Inujáshá
Miroku-Miroku
Sango-Szángo
Shippo-Sippo
Kouga-Kogá
Mioga-Miogá
Kaeda-Kálde
Mojo Szkíta-Mujó Szkítá
Wile Triag-Vile Triág
Wile Mannu-Vile Mánu
Nunne Dotsuwa-Nunne Doccuvá
Mireda Sumerta-Mireda Szomertá
Krunes-Krünész
Kirara-Kirárá
Mei-Mej
Sue-Szú